Keresés
 
 
Megtekintve: 33 alkalommal
Szövegeim kritikái, méltatások, recenziók - Interjúk

Nagyálmos Ildikó: Ahol tetten érhető az isteni kegyelem csodája

Nagyálmos Ildikó: Ahol tetten érhető az isteni kegyelem csodája


 Sebestyén Péter új kötetéről

 

Az író Keresztmalac című novelláskötetét mutatták be szerda este a székelyudvarhelyi Belvárosi Unitárius Egyházközség felújított imatermében, csütörtökön pedig, a délután szentmisét követően, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány oroszhegyi házában találkozhatott Péter páter az olvasókkal. Beszélgetőtársa Simó Márton író, újságíró kérdezte a Marosvásárhelyen szolgáló plébánost az irodalomhoz való kötődéséről, köteteinek születéséről.

Sebestyén Péter gyerekkora óta szeret olvasni, magyartanárnője, a csíkszentmiklósi Bíró Lujza igen hamar megszerettette az irodalmat és az olvasást, s ezáltal a fogalmazás is gördülékenyebben ment. A teológián részt vett az önképző kör munkájában, ahová már másod-harmadévtől fogják be az ifjú szeminaristákat, dolgozatokat kell produkálni, és azokat a tanárok és a diáktársak kiértékelik, elemzik, díjazzák. Az egyik első munkája Tinódi Lantos Sebestyénről szólt.

Az írással már a korai kápláni éveiben kezdett foglalkozni Csíkszeredában, Ferencz Imre hétfői publicisztikáit olvasgatva, azok rövid-frappáns mivolta, a bennük elhelyezett csattanók ragadták meg, és elgondolkodott: így kellene írni, röviden, frappánsan, egy flekknyi szövegen belül kihozni az igazságot. Első írása is ezekben az években jelent meg. 1997-ben Erdőszentgyörgyre nevezték ki plébánosnak, s rá egy évre felkérték, hogy segítsen be a Marosvásárhelyi Rádió Hitvilág című műsorába.

Nagy volt a kihívás, nem lehetett spontán öt-hat percben akármit mondani, ezért leírtam a jegyzeteket. Az első köteteim ezekből a hiterősítő sorozatokból álltak össze: családról, hitigazságokról, szentekről, bibliai részekből szóltam. Dénes László újságíró biztatására – aki az Erdélyi Napló főszerkesztője volt abban az időben – fogtam hozzá esszéket, novellákat írni. Úgy érzem, megtaláltam azt a formát, hangot, ami kézenfekvő, s amin keresztül sok mindent elmondhattam a világról, ami hitem, meggyőződésem volt – mondta Sebestyén atya.

Az élet túl rövid, hogy mindent a feledésnek hagyjunk

Amikor két évvel ezelőtt elkészült az Ezüstbeszéd című kötete, amelyben esszéi legjavát gyűjtötte össze, már jelezte, hogy szépirodalmi alkotások is készülnek.

Az első novella 2014-ben született, hisz sokkal több mondanivalóm volt, mint amennyi fórum, újság, kiadvány rendelkezésre állt. Saját alkotói honlapot készítettünk csíkszeredai barátaimmal és adventre megírtam az első tárcámat Utászházi Márika címmel. Túl rövid az élet, hogy mindent a feledésnek hagyjunk, annyi emlék, érték gyűl fel az emberben, amit magával hoz, vagy amiről úgy érzi, hogy meg kell menteni, ami más műfajt kíván, mint egy esszé vagy egy prédikáció. Ezért belemélyedtem újból a novella esszenciájába, ami számomra most is egy eszmény, s célnak tekintve elkezdtem írogatni ilyen műfajváltással, hátha jobban kikristályosodik a szépsége annak a világnak, amit magamban hordozok, mint ’68-as nemzedék. Nem restellem azt a falusi paraszti világot, ahonnan származom, és rengeteg kincset találok most is benne – mondta a plébános, hozzátéve: magyar irodalmunkban is a rövid prózák gyöngyszemeinek túlnyomó többsége dráma, bűn, rossz, erőszak, halál, szenvedés. Erre lehet teológiai magyarázatot találni, az ember az áteredő bűn miatt a bűnös természetét örökölte és akármilyen nagy a tudomány, az ördögöt nem lehet kiverni belőle.

Megsejtetni a lélekben szunnyadó szépet

A művészetnek az lenne a hivatása, hogy egy kicsit hagyja a transzcendenst is belevilágítani. Az igazi nagy művészek mind kapcsolatot létesítenek az éggel, az isteni világgal, a megmagyarázhatatlannal. Hogy mire használjuk a tehetségünket, az a szabad akarattól függ. De hogy lesz-e katarzis, ahhoz kegyelmi állapot is kell. Nem a bűnöket, nem a rosszat akarom leírni, hanem megsejtetni a szavakon keresztül a lélekben szunnyadó szépet. Amikor az isteni kegyelem érintkezik az emberrel, még ha sejtetés szintjén is, de érezze az olvasó, hogy van kiút, kapjon bátorítást saját életébe is. Azért választok olyan történeteket, amely előbbre visznek, felfelé mutatnak. Nincs olyan erős írói fantáziám, nem tudok erős történeteket kitalálni – gondolom a mostani eszemmel – , ezért megtörtént eseménybe kell belekapaszkodjak, ahol tetten érhető az isteni kegyelem csodája, bármilyen szenvedés árán is. Nem véletlen, hogy a könyvben szereplő írások közül csak egy végződik szomorúan – mondta Sebestyén atya.

Amint a hangulatos találkozón kiderült, városi léte is meghatározta írásait, a könyvbe is bekerült néhány urbánus történet, bár lelke mélyén a faluhoz kötődik.

 „Nem vagyok városi ma sem, nem is leszek soha. Mindig harcol valami bennem a város ellen, csíki székelyként falura vágyom vissza.”

A könyv találó illusztrációit Siklódy Ferenc készítette.

 

LINK:

https://eszm.ro/2019/11/23/ahol-tetten-erheto-az-isteni-kegyelem-csodaja-sebestyen-peter-koteterol/




« vissza
 
 





btz webdesign